• Balatonalmádi

  • A város története
  • Nevezetességek
  • Természeti értékeink
  • Tourinform Iroda
  • Balatonalmádi Turisztikai Egyesület
  • Menetrendek
  • Testvérvárosaink

Balatonalmádi 7 km hosszú, félköríves partszakaszát változatos hegyvonulatok, lankás dombok ölelik, lefutva egészen a víztükörig.

Balatonalmádi 7 km hosszú, félköríves partszakaszát változatos hegyvonulatok, lankás dombok ölelik lefutva egészen a víztükörig. A környék növényvilágát a Balaton és a Bakony klimatikus hatásai határozzák meg. A part menti nádasok védettek, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének részei. A hínáros vízterület, a mocsaras részek, a bokorfüzesek gazdag állatvilágnak adnak otthont. A tó gazdag halfajokban, emellett vízi madarak, hüllők, kétéltűek és számos emlős állat számára nyújt biztonságos élőhelyet. A part menti erdők, kertek állatvilága is rendkívül gazdag. Szent Erzsébet liget (Öregpark): Véghely Dezső természettudós 1882 táján kezdeményezte a város parkosítását. A 10 hektáros parkot 1977-ben helyi természetvédelmi területté nyilvánították. A park ÉK-i bejáratánál magas kőris, korai juhar, ezüstjuhar, szürke és jegenyenyár fák fogják körbe a játszóteret. A sétányon platán, hársfa és díszgalagonya látható, érdekesség az idős narancseperfa és a Krisztus tövis (gleditsia) 15-20 m magas egyede. A Remete-patakon átívelő Sóhajok hídján át platánfasor vezet a park DNY-i kapujáig. A fákat 1890-ben kezdték el ültetni, a legértékesebbek telepítése 1932-1934-re tehető: a gyertya alakú platán és a narancsvörös vesszejű fűz kettős fasora, a vörös tölgy, a mammut fenyő. A lombos és tűlevelű fák között nehézszagú boróka, fehér- és fekete- nyár, éger, mocsárciprus, fekete dió, tulipánfa, oszlopos tuja egyedei találhatók. Növényritkaság a legyező levelű ősi páfrányfenyő, a ginkgo és az amerikai ámbrafa.

Táblával jelzett geológiai feltárások:
- 71. sz. főút mentén a káptalanfüredi vörös homokkő letörés
- Veszprémi út mellett, a megye-hegyi útbevágás középső triászbeli, karbonátos rétegsorának egymásra települő képződményei, melyekben ősmaradványokat is láthatunk.
- Vadvirág utcában útbevágás tárja fel a földtörténeti ókor és középkor határát.

Káptalanfüredi erdő: Uralkodó fája a csertölgy, honos a fekete fenyő, a kőris és a juhar. A Balaton-felvidék növényvilága szinte egyedülállóan itt terjed le a Balaton partjáig, csatlakozva a vízpart füzeseihez (Káptalani-szoros). A sárga keresztjelzésen haladva az erdővel határolt, lefolyástalan vízálláshoz a Köcsi-tóhoz érkezünk, amely mesterséges beavatkozás (agyagbányászat) során nyerte el mai alakját. Két növénytársulása a mészkerülő tölgyes és a savanyú tölgyesek helyi képviselője. A tóban mocsár és nádas vegetáció található. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása. A felszínközeli vízzáró rétegre utaló mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. Szegélyzónájában lándzsás hídőr, mocsári csetkáka, deres szittyó, pajzsos veronika és cca. 200 tő védett agárkosbor, szárazabb részein réti és fülemüle szittyó található. A tó sok állatfajnak nyújt táplálkozási, szaporodási lehetőséget: vöröshasú unka, barna ásóbéka, tavi béka, vízi sikló, mocsári teknős, nádasában vízityúk fészkel. Vízhez kötődő rovarfajok: pataki szitakötő és a ritka futóbogár.

Egy kis kikapcsolódás
A fürdőzés és napozás szerelmesei négy színvonalas városi strand és több privát strand közül választhatnak. A vizi sportok hódolói is megtalálhatják maguknak a megfelelő időtőltést. A tó kiváló lehetőséget nyújt vitorlázóknak, szörfözőknek, horgászoknak egyaránt. Több mint 40 féle hal él a tóban, legismertebb a süllő vagy fogas, az angolna, harcsa, kárász és a dévérkeszeg. Az aktív sport kedvelői országosan ismert salakos teniszpályákon tehetik próbára magukat továbbá kiépített kerékpárutakon biciklizve és lóháton is felfedezhetik környezetünket.

• Keresés:
• Kiadványrendelés
• Vendégkönyv
• Oldaltérkép

0°C D-i könnyű szél