• Balatonalmádi

  • A város története
  • Nevezetességek
  • Természeti értékeink
  • Tourinform Iroda
  • Balatonalmádi Turisztikai Egyesület
  • Menetrendek
  • Testvérvárosaink

Az egykori Veszprém-Alsóörs vasút emléke: a pálya vörös homokkőből készült boltozatos felüljáróján 375 sorozatszámú szertartányos gőzmozdony áll, mely 1909-1969- ig működött.

Aki a városba betoppan, és elindul felfedezni az építészet fellelhető kincseit, megnézi templomait, középületeit, megmaradt értékeit, nyomon követheti a magyar történelem virágzó és viszontagságos évezredes útját. Az európai kultúra nyomai szervesen beépültek a helyi építészet formavilágába. Különös jelentőséggel bír a vörös kő használata, hiszen e vidék mindenkor bővelkedett a nemes építőanyagban. Nagy hagyománya van a kőszobrászatnak. A legnagyobb, tisztán almádi vörös homokkőből készült emlékmű az országban az első világháborús hősi emlékmű, melyet 1935- ben emeltek Györgyi Dénes Műegyetemi tanár tervei alapján. Vörös kőből épült a város fölé emelkedő Óvári messzelátó is, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és a Balaton keleti medencéjére. Óvári Ferenc építette az 1890-es évek vége felé. A kilátó felépítményét egy 1906-os szélvihar leszakította. A mellvéd részt 1928-ban építik rá az alapokra, majd a mai építette a város a Honismereti kör segítségével. Az egykori Veszprém-Alsóörs vasút emléke: a pálya vörös homokkőből készült boltozatos felüljáróján 375 sorozatszámú szertartányos gőzmozdony áll, mely 1909-1969- ig működött. A hajdani emberek megélhetésének, építészetének részét képező vörös homokkő emlékműve a Városház téren álló Pannónia Aqua. Az Almádiban működött vörös kőbányák emlékére állította a Honismereti kör, ezen belül Majbó Gábor és Kovács István közreműködésével. A szobrot Mihály Gábor szobrász művész készítette. A tájhoz kötődő natúr alapanyagok, a vörös kő, a nád, a fa meghatározója volt a település építészetének. Fűrészelt facsipkés, tornácos házak őrzik a múlt emlékeit. Régi korok tanúja az ősi városrész - Vörösberény - XI-XII. századi, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magán viselő református erődített temploma, amely a legjelentősebb védett műemlék. Méltóságteljesen magasodik a városrész fölé, s mint a település legrégebbi épülete, méltán jelképezi azt a város címerében. A templom falaiban, hazánk egyik legrégebbi falusi egyházának maradványai rejtőznek. A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad. Mária Terézia a reformátusoknak ítélte a templomot 1749-ben. A reformátusok kőfallal vették körbe a templomot, innen ered az erőd templom elnevezés. A barokk építészet meghatározó példája a Szent Ignác tiszteletére emelt, s 1779-ben felszentelt vörösberényi római katolikus templom. A jezsuiták 1748-ban megunva a sok civakodást a reformátusokkal építettek egy kis fakápolnát, melynek mai változata a katolikus templom oldalánál látható. A jezsuitákat és rendjüket 1773-ban Mária Terézia megszüntette. Az utolsó jezsuita jószágkormányzó építette a mai Szent Ignác templomot, mely a kolostor együttessel a környék egyik legszebb építészeti emléke. A templom freskói, melyet Bucer Xavér Ferenc festett, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. Az építtető Bufleur Gáspár volt. A volt kolostor már 1758-ban a győri jezsuiták berényi kastélyaként létezett. Mellette az egykori magtár helyén a Magyar Borok Otthona és Bormúzeum található. Az első granáriumot a jezsuiták építették 1641-ben. A magtár mezőgazdasági termények tárolására készült az 1780-as években, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond építtette. amikor az uradalmat a tanulmányi alaptól bérelte. Az utolsó tulajdonos Jordán Alajos alezredes 1919-1950-ig. 1950-1965-ig a Szentkirályszabadjai oroszok éléstára volt. A TSZ rendszerben baromfi nevelde volt. A rendszerváltás után szociális boltot működtettek egy részében, majd város magánkézbe adta és ekkor alakították belőle a borházat. Jelenleg mint rendezvény helyszín működik. Az Almádi központjában lévő Szent Imre plébánia templom 1930-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra. A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb kápolna a Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikkal és a Szent Jobb egy fragmentumával. Balatonalmádi kulturális és vallási jelentőségét továbbnövelte, hogy mára három ereklyét őriz a Szent Imre plébániatemplom: 1930-ban épült Medgyaszay építőmérnök tervei alapján, erdélyi stílusban. Az 1950-es években kapta a templom a szép magyaros motívumokkal díszített templombelső helyett, a ma látható nyomasztó hatású freskókat. Pintér Sándor plébános ideje alatt a freskókat Bicskei Karl János festette. A Szent Jobb kápolnát 1957-ben állították a Budai Várból ide szállítás után. 2005-ben első királyunk fia, Szent Imre, 2007-ben pedig felesége, a Bajorországból származó Boldog Gizella ereklyéjét kapta ajándékba. Egyetlen hely Magyarországon városunk, ahol együtt található a magyar királyi szent család ereklyéje. Így Balatonalmádi az első magyar királyi és szent család emlékhelyévé, egyben zarándokhelyévé is válhatott. Különleges konstruktív épületegyüttes a Györgyi Dénes Iskola, a világháború után elsőként épült Magyarországon. Külsejében a korabeli magyar iskolatípus megteremtője és őrzője, melyet Györgyi Dénes Műegyetemi tanár tervezett. Az 1920-as években épült a Városháza. Földszintes épületként, melyben vigadó, mozgóképszínház működött, majd emeletráépítéssel Hungária szálloda lett. Az épület több funkciót töltött be. 1989-ben átalakítással a mai Városháza lett belőle. A század elején platán és fűzfákkal telepített almádi Öreg parkot - ma Szent Erzsébet Liget - Petőfi, Kossuth, Rákóczi, Váth János, Vass Albert, Szent Erzsébet szobrai, a Sóhajok hídja, a Trianoni Emlékmű, aVéghely emlékpad díszítik. A védett növényzetű parkban található század eleji (1902) mintára újjáépített Zenepavilon és az 1928-ban épült Liget kávéház. Nem kevés olyan értékkel rendelkezik a város, amely bár védelem alatt nem áll, de hűen őrzi a múltemlékeit, ilyenek például a vörösberényi és az almádi temetőben lévő, vörös homokkőből készültsíremlékek is. A város területén található keresztek mindegyike valamire emlékeztet, valakinek, vagy valaminek az emlékére készültek. A legismertebb a Nepomuki Szent János szobor. A látnivalók mellett, számos fotóművész, képzőművész, irodalmár és népi iparművész öregbíti Balatonalmádi hírnevét. A város szívében található a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár. Ezen a helyen 1899-ben megalapították az almádi Kneipp Intézetet. A veszprémi káptalantól bérelt területen az Almádi Fürdő Rt. és az országos magyar Kneipp Egyesület 1899. július 10-én megnyitotta az intézetet. Almádiban a Kneipp féle vízkúra, a Rickli féle nap és légfürdő, valamint a Lahmann féle táplálkozási rendet használták sikeresen a gyógyításban. Ezen intézet hatására Almádi 1904-ben gyógyfürdői rangra emelkedett. Az intézet 1924-ig működött. Ekkor lebontották és megépült a Pannónia étterem és szálloda, amely 1963-ig állt. Majd 1964-től 2003-ig az Auróra étterem és végül 2003-tól áll a mai Pannónia Kulturális központ és könyvtár épülete. Az intézmény helyt ad a horgászati és halászati kiállításnak. Ugyanitt tekinthető meg városunk interaktív látványszövödéje is, valamint kézműveseink portékáinak bemutatója a Tourinform Irodában.

• Keresés:
• Kiadványrendelés
• Vendégkönyv
• Oldaltérkép

0°C D-i könnyű szél